2011. január 3., hétfő

Mérlegelés

A szokásos történet: fűztem egy Seven Sisters medált, aztán bevágtam a félkész művek dobozába és majdnem egy évig elő sem vettem. De most - tekintettel a (nem elég) hosszúra nyúlt karácsonyi szabadságomra - úgy éreztem, végre fűznöm kell hozzá egy láncot. Azt már régebben kitaláltam, hogy valami aszimmetrikusat szeretnék. Az első verziónál a jobb oldalon csak a korallszínű csiszolt lánc volt meg, és a 3ágú kis izé is hiányzott. Aztán azt vettem észre, hogy a medál folyton lehúzza a bal oldalt, így aztán kicsit szétszedtem, és lemértem az elemeket. Persze kiderült, hogy a jobb oldal sokkal könnyebb, mint a bal, ezt korrigáltam a kis izével és a dohányszínű teklákkal.
Sajnos kénytelen voltam este, lámpa mellett fotózni, ami meg is látszik a képeken. Ma végre tudtam napsütésben fényképezni, úgyhogy sikerült kicserélnem a képeket.

2010. december 28., kedd

Karácsonyi utózöngék

Gyerekkori mécseseim óta most először öntöttem gyertyát: 1 réteg = 1 háztartási gyertya + zsírkréta a színezéshez + pár csepp fahéjolaj + 1-2 óra míg teljesen megszilárdul. Mivel ezt a darabot odaajándékoztam valakinek, mindenképpen csinálok még magamnak is. Jó móka! :)
A mézeskalácsok díszítéséhez nem volt sok türelmem, ezért csak ajándékkísérőnek magoztam be párat, a többi natúr maradt.

2010. december 19., vasárnap

Csokikaramell

A múltkori háromszögletű RAW karkötőt készítettem el más színekben, amiket kedvenc édességeim ihlettek. Hogy ne legyen unalmas, egy kis "pink grapefruit"-ot csempésztem bele (mondjuk, hogy ez a marcipándíszítés a sütin). Nyami.

2010. október 31., vasárnap

Vörös és fekete (na meg lila)

Most is véletlenül fedeztem fel egy karkötőt, amit én is azonnal meg akartam csinálni. Szerencsére a képek alapján könnyű volt kitalálni a mintát, a problémát inkább a megfelelő gyöngyök jelentették. Bár az elmúlt pár évben sikerült szép számú csiszolt gyöngyöt felhalmoznom, de egy színből ritkán vettem 40-60 darabnál többet, márpedig a háromszögletű RAW alaphoz kb. 200 darab egyszínű gyöngy kellett volna. Ezért - kényszermegoldásként - kétfélét (feketét és pirosat) használtam, de még talán jobb is így, mintha egy színből lenne. Már régen szerettem volna egy piros-lila kombinációjú ékszert - végre ez is megszületett. Ja, és eredetileg nem karperecnek készült, de miután semmilyen kapcsot nem tudtam elképzelni hozzá, inkább továbbfűztem (szerencsére maradt még ki pár csiszolt) és összekapcsoltam a két végét. A kapocs-dilemmát leszámítva ez egy nagyon gyors sikerélményt nyújtó darab, viszont a rengeteg (ebben az esetben 231 darab) csiszolt gyöngy miatt nem olcsó...

2010. október 21., csütörtök

A gyűrű fura

Ritkán hordok gyűrűt, és még ritkábban készítek. Most is valami teljesen mást akartam csinálni: egy gyorsan elkészíthető fülbevaló mintája után kutattam, közben találtam egy gyűrűt, ami megtetszett, aztán egy másikat... végül pedig megfűztem egy harmadikat. A gyűrű alapja körkörös peyote fűzés - ebből állnak ki a mókás "tüskék". Hasonló módon készült az egyik bogyóm is. Ezzel a technikával több helyen is találkoztam már, például Carol Wilcox Wells The Art and Elegance of Beadweaving című könyvében.

2010. október 6., szerda

Tökölés

Írtam egy emlékeztető listát azokról az ékszerekről, amiket szeretnék elkészíteni. Első helyen a "tökbogyó-fülbevaló" áll, amihez a bogyót egy nagyon jó kis könyvből (Jean Campbell: The art of beaded beads) néztem ki még réges-régen. Most végre belevágtam: 11/0 (zöld) és 15/0 (rózsaszín és fukszia) méretű japán gyöngyöket használtam hozzá, alul és felül pedig 3 mm-es Swarovski gyöngyökkel húztam össze a bogyót. Az elkészült tök kb. 2x2,5 cm átmérőjű és ezzel véleményem szerint fülbevalónak teljesen alkalmatlan méretű. Mindenesetre nagyon mutatós, remélem medálnak jó lesz.
Ja, elég "tökölős" darab, nekem legalábbis több (6-7?) óráig tartott az elkészítése. Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy próbáltam a legTÖKéletesebb gyöngyöket kiválasztani fűzés közben.

2010. szeptember 21., kedd

A hering, aki becsavarodott

Elhatároztam, hogy addig nem kezdek semmi újba, amíg egy félkész darabot be nem fejeztem. Így aztán előbányásztam egy csavart hering láncot, amit azért hagytam abba, mert már nagyon untam a banánt. De most erőt vettem magamon, és megfűztem az utolsó 15 centit, azután már szinte varázsütésre elkészült csiszolt és kásagyöngyökből a raw-os díszítő elem. Juhé!